1. Miértvászonmenőnek érzed magad?
A lenvászon hűvös tapintású, csökkentheti az izzadást. Forró napokon tiszta pamutot viselve másfélszer annyi izzadunk, mint a lenvászonnál. Ha lenvászon van körülötted, és a tenyeredben tartod, azt fogod tapasztalni, hogy a kezedben lévő lenvászon mindig hűvös és nem melegszik fel. Próbálj ki pamutot. Egy idő után meleg lesz.
VászonNyáron hűvös viselet, mivel ez a legnedvszívóbb és leghigroszkóposabb természetes szál.
A len egyfajta gyógynövény, több száz faj létezik, a textiliparban rostlent használnak fel. A növekedés a hideg éghajlaton történik, a szálak átmérője vékony, sűrű ültetésű, a magassága általában 1-1,2 méter, a szálak átmérője általában 1-2 cm között van.
A len 30-40 napos növekedési ciklusa során minden 1 kg lennövekedés 470 kg vizet biztosít, így a len természetes módon erős nedvszívó és vízszállító képességgel rendelkezik.
Elektronmikroszkóp alatt a lenrost üreges bambuszra hasonlít, ez az üreges lenrost szerkezet nagy fajlagos felülettel rendelkezik, így a lenrost erős higroszkópos és higroszkópos tulajdonságokkal rendelkezik. A len akár saját súlyának 20-szorosát is képes felszívni, a len pedig saját súlyának 20%-át is képes felszívni, miközben száraz érzetet biztosít.
A lenvászon erős higroszkópos és higroszkópos tulajdonságai miatt a lenvászon ruhák vagy lepedők viselése nyáron kapilláris jelenséget okoz a bőrrel érintkezve, és az emberi izzadságot és vízgőzt gyorsan felszívja és elvezeti a lenrostok, így az emberi test úgy érzi, hogy csökken a hőmérséklet, és a bőr száraz marad. Ezért a len hűvös tapintású.
2. Miért nincs statikus elektromosság a vászonban?
A len, kender, len és más kenderrostok szinte semmilyen statikus elektromossággal nem rendelkeznek. A len átlagos nedvességtartalma (ami egyszerűen a lenrostok víztartalmaként értelmezhető) 12%, ami viszonylag magas a természetes növényi rostokban. A len üreges szerkezetének köszönhetően erős higroszkópos tulajdonsággal rendelkezik, így a lenrost pozitív és negatív töltésegyensúlya nem termel statikus elektromosságot.
A sztatikus elektromosság hiányának előnye, hogy a lenvászon ruhák nem lesznek sztatikusak, és a mindennapi életben nem könnyen szívják magukba a port és más mikroorganizmusokat. Ezért a ruházat mellett a len kiváló lakástextil anyag, legyen szó ágyneműről, függönyről vagy kanapéhuzatról, hosszabb ideig tisztán tartható, és csökkenthető a tisztítás gyakorisága. A hagyományos szövetekben főként 10% lenmagot kell tartalmazni, ami hatékonyan gátolja a sztatikus elektromosságot.
3. Miért jó a lenvászon az UV-védelem szempontjából?
(1) Lenrost, amely UV-sugárzást elnyelő hemicellulózt tartalmaz.
(2) A lenrost felülete természetes csillogással rendelkezik, és némi fényt visszaverhet.
A textiliparnak növényi rostokban lévő cellulózra van szüksége. A len különbözik a gyapottól, amely egy gyümölcs, és fő összetevője a cellulóz, kevés szennyeződéssel.
A lenrost ezzel szemben a len szárából nyert háncsrost. Többféle feldolgozási folyamat révén a lenrost csak kis részét lehet kinyerni. Egy hektár (100 hold) földterületről 6000 kilogramm len alapanyagot lehet előállítani, kender-fésülés után 500 kilogramm rövid len, 300 kilogramm rövid len, 600 kilogramm hosszú lenrost nyerhető.
A lenrostban a cellulóztartalom mindössze 70-80%, a fennmaradó gumi (linolenin szimbiózis) tartalom pedig:
(1) Hemicellulóz: 8%~11%
(2) Lignin: 0,8%~7%
(3) Lipidviasz: 2%~4%
(4) Pektin: 0,4%~4,5%
(5) Nitrogéntartalmú anyagok: 0,4% ~ 0,7%
(6) Hamutartalom: 0,5% ~ 3%
Valójában a lenrost számos jellemzője, mint például az érdes tapintás, az UV-védelem, a hajhullás, ezeknek a kolloidoknak köszönhető.
A lenrost 8%~11% hemicellulózt tartalmaz. Ezek a hemicellulóz-összetevők rendkívül összetettek, xilózból, mannózból, galaktózból, arabinózból, ramnózból és más kopolimerekből állnak, amelyeket a folyamat során nem lehet teljesen eltávolítani. A hemicellulóz jelenléte azonban kiváló UV-védelmet biztosít a lennek.
4. Miért érződik egyes lenrostok durván, kissé szúrósnak és nehezen festhetők?
Mivel a len lignint tartalmaz, a lignin a len sejtfalának egyik alkotóeleme, főként a len szárának xilém és háncs szöveteiben található meg, és támogató szerepet játszik a lenben. A len bizonyos mechanikai hatásokkal szembeni ellenállásában játszik szerepet.
A lenrostban található lignint a feldolgozás után nem lehet teljesen eltávolítani, a lignintartalom a degummentesítés után körülbelül 2,5% ~ 5%, a nyers lenfonallá történő feldolgozás után pedig körülbelül 2,88%, és a kiváló minőségű finom len minimális mennyisége 1%-on belül szabályozható.
A len lignin, hemicellulóz, röviden, a cellulóz összes alkotóeleme mellett, amelyeket együttesen guminak nevezünk. A lenrostok a ligningumi mellett a len tapintását is befolyásolják.
Pontosan a lignin és a gumi jelenléte miatt a len tapintása durva, törékeny, viszonylag magas, rugalmassága gyenge és viszkető.
A gumi jelenléte miatt a lenrost kristályossága magas, a molekuláris elrendeződése szoros és stabil, a festési adalékanyagok nem pusztítják el, így a lenrost nem könnyen festhető, és a festés utáni színtartóssága viszonylag gyenge. Ezért sok lenvászon készül.
Ha szeretnélvászonA jobb festés érdekében egyrészt érdemes alaposan nyálkásodásgátló kezelést végezni, mivel két nyálkásodásgátló kezelés után a finom len festése jobb lesz. Ezután tömény marónátron használata roncsolja a len kristályosodását, a természetes len kristályossága 70%, tömény lúgos kezelés után pedig 50-60%-ra csökken, ami szintén javíthatja a len festési hatását. Röviden, ha élénk színű lenvászon ruhákkal találkozik, azoknak luxuscikkeknek kell lenniük, kiváló minőségűeknek, és az áruk sem lesz olcsó.
5. Miért gyűrődik könnyen a lenvászon?
(1) A jó rugalmasságú szálak nem deformálódnak és nem gyűrődnek könnyen. Az állati szálak, mint például a pamut, a modál és a gyapjú, göndör szálszerkezetűek, és bizonyos ellenálló képességgel rendelkeznek a deformációval szemben.
(2) A kötött kelmék viszonylag nagy résszerkezettel rendelkeznek, és a deformációval szembeni ellenálló képességük viszonylag erős.
De ez a lenrost, az „üreges bambusz” acél egyenes hímszerkezet, szintén lignint és más kolloidokat tartalmaz, így a lenrost nem rugalmas, nincs deformációs ellenálló képessége. A lenvászon szövet is főként szőtt, és a szövetszerkezet nem adja vissza a rugalmasságát. A len hajtogatása tehát egyenértékű egy kis bot eltörésével, amelyet nem lehet visszaállítani.
Mivel a lenvászonnak gyűrődései vannak, valójában lenvászon ruhák viselésekor nem vehetjük alapul a pamut, gyapjú, selyem hatását.
A lenvászon jellemzőivel kell megtervezni és kivágni, az európai és amerikai kosztümös filmekben megjelenő ruházat többnyire lenvászon alapú, a film megtekintésekor odafigyelhet kedvenc stílusára, sok lenvászon ruha még mindig nagyon szép.
Ma már kapható néhány csúcskategóriás finom lenvászon is, miután két alkalommal is gyantázást, lignin- és gumimentesítést végeztek kis mennyiségben, a lenrostokat a pamutrost tulajdonságaihoz közelivé alakították, majd pamutot, penészt és más anyagokat kötött kelmékké kevertek. Ez a csúcskategóriás lenvászon alapvetően megoldja a len gyűrődési problémáját, de az ilyen típusú termékek még mindig nagyon kevések, az áruk magasabb, mint a kasmíré és a selyemé, a jelenlegi nem a mainstream, és várhatóan a jövőben népszerűvé válik.
6. Miért bolyhosodik és hullik könnyen egyes lenmag?
Mivel a lenrostok túl rövidek, a szövetrostok csak vékonyak és hosszúak, így finom, nagyszámú fonalat tudnak fonni, a nagyszámú fonal kevesebb szőrt tartalmaz, és nem könnyen bolyhosodik.
A hagyományos lenrost nedves fonási módszerrel készül, a lenrostot körülbelül 20 mm hosszúra vágják, míg a pamut, gyapjú, bársony stb. esetében ez általában körülbelül 30 mm hosszú. A lenrosthoz képest túl rövid, könnyen szőrösödik. A lenrostban 16 mm-es rövid szál is előfordulhat, és a bolyhosodás természetesen komolyabb.
A folyamat fejlődésével ma már létezik pamutkenderrost (lenmagrost), valamint finom len is. A lenrost második gyantamentesítési eljárásával 30-40 mm-es rosttá dolgozzák fel, amely közel áll a pamut, a gyapjú és a kasmír tulajdonságaihoz, és keverhető és köthető. Tehát hatalmas minőségbeli és árbeli különbség van a len és a len között.
7. A lenmagolaj lenből származik?
Nem ugyanolyan fajta len, a len egy gyógynövény, több száz lenfaj létezik, felhasználás szerint felosztva:
(1) Textilrost len: termesztése a hideg zónában
(2) Olajalen: a trópusokon terem
(3) Olaj- és rostlen: mérsékelt és szubtrópusi övben termesztve
Hazánkban a rostlenet „lennek”, az olajat és rostot tartalmazó olajat pedig „lennek” nevezik. A lenmagból lenolajat, más néven lenmagolajat lehet készíteni. Az olajlen a világ második legnagyobb lentermelő területe, a termelés Kanada után a második helyen áll. A len főként Északnyugat-Kínában terem, a legnagyobb termelés Belső-Mongóliában van.
A rostlen és az olajlen egyaránt alapanyag a len szövéséhez, a lenruhák és ágyneműk készítéséhez, amelyekre szükségünk van. Közülük a szubfrigid régióban ültetett rostlen jobb hozamú és minőségű, a fő termelőterületek Franciaország, Hollandia, Belgium és Kína Heilongjiang régiója. A textillen termelése ezeken a területeken a teljes globális lentermelés mintegy 10%-át teszi ki. Ezért a világon termesztett len továbbra is főként olajtermelő, és az evés fontosabb, mint a viselése.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 26.
