Az általánosan használt ruhadarabszövés szöveta szövőszék űrsikló formájában, amelyben a fonalat a hosszúsági és szélességi fokon keresztül alakítják ki. Szervezetének általában három kategóriája van: lapos, twill és szatén, illetve ezek változó felépítése (a modern időkben az inga nélküli szövőszék alkalmazása miatt az ilyen szövetek szövése nem alkalmazza az inga formáját, de az anyag még mindig ingaszövés). A pamutszövet, selyemszövet, gyapjúszövet, vászonszövet, vegyiszálas szövet és ezek kevert és szövött szövetei közül a szövetek ruházati felhasználása akár változatosan, akár a termelési mennyiség előmozdításaként. A stílus, technológia, stílus és egyéb tényezők különbségei miatt nagy különbségek vannak a feldolgozási folyamatban és a folyamat eszközeiben. Az alábbiakban az általános szőtt ruhafeldolgozás alapvető ismereteit közöljük.
(1) A szőtt ruházat gyártási folyamata
Felületi anyagok a gyári ellenőrzési technológiába, vágás és varrás kulcslyuk gomb, vasalás ruhaellenőrzés csomagolás tárolása vagy szállítása.
Miután az anyag bekerült a gyárba, ellenőrizni kell a mennyiséget, valamint a megjelenést és a belső minőséget. Csak akkor helyezhető üzembe, ha megfelelnek a gyártási követelményeknek. A tömeggyártás előtt először el kell végezni a műszaki előkészítést, beleértve a folyamatlap, a mintalemez és a mintaruházati gyártás összeállítását. A mintaruha csak a vevő jóváhagyása után kerülhet a következő gyártási folyamatba. A szöveteket levágják és félkész termékekké varrják. Miután egyes ingázó szövetekből félkész terméket készítenek, a speciális eljárási követelményeknek megfelelően válogatni és feldolgozni kell, például ruhamosás, ruhahomokmosás, csavaró hatású feldolgozás stb., végül a segédfolyamat, ill. befejező folyamat, majd az ellenőrzésen átesett csomagolás és tárolás után.
(2) A szövetvizsgálat célja és követelményei
A jó szövetek minősége fontos része a késztermékek minőségének ellenőrzésének. A beérkező szövet vizsgálata és meghatározása hatékonyan javíthatja a ruházat minőségi arányát.
A szövetvizsgálat kiterjed a megjelenés minőségére és a belső minőségre egyaránt. Az anyag fő megjelenése az, hogy vannak-e sérülések, foltok, szövési hibák, színeltérések és így tovább. A homokos mosószövetnek arra is figyelnie kell, hogy van-e homokút, holt hajtástömítés, repedés és egyéb homokmosási hiba. A megjelenést befolyásoló hibákat az ellenőrzés során jelöléssel kell ellátni, és a vágás során kerülni kell.
A szövet belső minősége elsősorban a zsugorodást, a színtartósságot és a súlyt (m, uncia) tartalmazza. Az ellenőrző mintavétel során különböző fajtájú és különböző színű reprezentatív mintákat kell vágni vizsgálat céljából, hogy biztosítsuk az adatok pontosságát.
Ugyanakkor ellenőrizni kell a gyárba bekerülő segédanyagokat is, mint például a rugalmas öv zsugorodási sebességét, a ragasztóbélés tapadási szilárdságát, a cipzár simaságának mértékét stb. A követelményeknek nem megfelelő segédanyagokat nem helyezik üzembe.
(3) A műszaki előkészítés fő munkafolyamata
A tömeggyártás előtt a műszaki személyzetnek először jó műszaki előkészítést kell végeznie a tömeggyártás előtt. A technikai előkészítés három komponensből áll: munkalap, papírminta készítés és minta ruhakészítés. A műszaki előkészítés fontos eszköze a gördülékeny tömeggyártás és a vevői igényeknek megfelelő végtermék biztosításának.
A folyamatlap egy útmutató dokumentum a ruhafeldolgozásban. Részletes követelményeket fogalmaz meg a specifikációkkal, varrással, vasalással, kikészítéssel és csomagolással stb. kapcsolatban, valamint tisztázza az olyan részleteket is, mint a ruhatartozékok elhelyezése és a varrónyomok sűrűsége, lásd az 1-1. táblázatot. A ruhafeldolgozás minden folyamatát szigorúan a folyamatlap követelményeinek megfelelően kell végrehajtani.
A mintagyártás pontos méretet és teljes specifikációt igényel. Az érintett részek kontúrvonalai pontosan egybeesnek. A mintán fel kell tüntetni a ruhaszámot, alkatrészt, specifikációt, a selyemzárak irányát és a minőségi követelményeket, a minta kompozit pecsétet pedig a megfelelő illesztési helyre kell bélyegezni.
A folyamatlap és a mintaformálás elkészülte után a kis tételes mintaruhák gyártása elvégezhető, az eltérés a vevők és a folyamat igényei szerint időben korrigálható, a folyamat nehézségei megoldhatók, így hogy a tömegáramlási művelet zökkenőmentesen lebonyolítható legyen. A minta az ügyfél után az egyik fontos vizsgálati alap lett.
(4) A forgácsolási folyamat követelményei
Vágás előtt meg kell rajzolni a kisütési rajzot a minta szerint. A „teljes, ésszerű és takarékos” a kisütés alapelve. A vágási folyamat fő folyamatkövetelményei a következők:
(1) Törölje ki a mennyiséget a vontatási időpontban, és ügyeljen a hibák elkerülésére.
(2) A festett vagy homokos mosott szövetek különböző tételeit tételekre kell vágni, hogy megakadályozzuk a színkülönbség jelenségét ugyanazon a ruhán. A színkülönbség meglétére egy szövetben a színkülönbség kisüléséig.
(3) Az anyagok kiürítésekor ügyeljen arra, hogy a szövet selyemszálai és a ruhaszálak iránya megfelelnek-e az eljárás követelményeinek. A bársonyszövet (például bársony, bársony, kordbársony stb.) esetében az anyagokat nem szabad hátrafelé leereszteni, ellenkező esetben a ruha színének mélysége befolyásolja.
(4) A kockás szövet esetében ügyelnünk kell a rudak igazítására és elhelyezésére minden rétegben, hogy biztosítsuk a rudak koherenciáját és szimmetriáját a ruházaton.
(5) A vágás pontos vágást, valamint egyenes és sima vonalakat igényel. A járda ne legyen túl vastag, és a szövet felső és alsó rétege ne legyen túlvágva.
(6) Vágja le a kést a mintajelzés szerint.
(7) A kúpos lyukjelölés használatakor ügyelni kell arra, hogy ne befolyásolja a ruha megjelenését. Vágás után a mennyiséget és a tabletta ellenőrzését meg kell számolni, és a ruházati előírásoknak megfelelően kötegelni kell, csatolva a jegy jóváhagyási számát, az alkatrészeket és a specifikációkat.
(5) A varrás és a varrás a központi folyamatruhafeldolgozás. A ruhavarrás a stílus és a kézműves stílus szerint gépi varrásra és kézi varrásra osztható. A varrás és a feldolgozás folyamatában a végrehajtás folyamata a művelet.
A ragasztós bélés alkalmazása a ruhafeldolgozásban elterjedtebb, szerepe a varrási folyamat leegyszerűsítése, a ruha minőségének egységesítése, a deformáció és a ráncok megelőzése, valamint bizonyos szerepe a ruhamodellezésben. A nem szőtt szövetek típusait, szőtt szöveteket, kötöttáru alapszövetként, a ragasztós bélés használatát a ruhaszövetnek és alkatrészeinek megfelelően kell kiválasztani, valamint az időt, a hőmérsékletet és a nyomást pontosan meg kell érteni a jobb eredmény elérése érdekében .
A szőtt ruházat feldolgozása során az öltéseket egy bizonyos törvény szerint összekapcsolják, hogy szilárd és szép fonalat képezzenek.
A nyomkövetés a következő négy típusba foglalható össze:
1. Lánczsinór nyomvonal A zsinórnyom egy vagy két varratból készül. Egyetlen varrat. Előnye, hogy az egységhosszban felhasznált zsinórok mennyisége kicsi, hátránya viszont, hogy az élzár kioldása a lánczsinór megszakadásakor következik be. A dupla varrat fonalát duplaláncos varratnak nevezik, amely tűből és horogzsinórból készül, rugalmassága és szilárdsága jobb, mint a zárfonalé, ugyanakkor nem könnyű szétoszlatni. Az egysoros láncvonal nyomkövetést gyakran használják a kabát szegélyében, a nadrág varrásában, az öltöny kabát uszályfejében stb. A kétsoros láncvonal nyomkövetést gyakran használják a varrás szélének, a hátsó varrásnak és a nadrág oldalvarrásának varrására, a rugalmas öv és más részek nagyobb nyúlással és erősebb erővel.
2. A zárvonali nyomvonalat, más néven ingavarrat-nyomot, két varrat köti össze a varrásban. A varrat két vége azonos alakú, nyújtása és rugalmassága gyenge, de a felső és az alsó varrat szoros. A lineáris zárvarrat-nyom a leggyakoribb varratvarrat-nyom, amelyet gyakran használnak két varróanyag varrására. Mint például a szélek varrása, a varrás megtakarítása, a zacskózás és így tovább.
3. A wrapvarrat-nyom egy szál, amelyet a varrás szélén varratok sora állít be. A varratnyomok számától függően (egyvarrat varrat, kettős varratvarrat… Hatvarrat bekötővarrás). Jellemzője, hogy a varróanyag szélét becsomagolják, és megakadályozzák az anyag szélét. Amikor a varrás meg van feszítve, bizonyos fokú kölcsönös átvitel történhet a felületi vonal és az alsó vonal között, így a varrás rugalmassága jobb, ezért széles körben használják a szövet szélén. A három- és négyhuzalos varratok a leggyakrabban használt szőtt ruházat. Az ötszálas és hatvonalas varratok, más néven „kompozit pályák”, egy dupla vonalú varrásból állnak, háromsoros vagy négyhuzalos varrással. Legnagyobb jellemzője a nagy szilárdság, amely egyszerre kombinálható és tekerhető, így javítható a varrásnyomok sűrűsége és a varrás gyártási hatékonysága.
4. A varratnyom kettőnél több tűből és egy ívelt horogszálból készül, és néha egy-két díszítőszál kerül az előlapra. A varratnyom jellemzői erős, jó szakítószilárdságú, sima varrás, egyes esetekben (pl. varrás) is szerepet játszhat a szövet szélének megakadályozásában.
Az alapvarrás formáját az 1-13. ábra mutatja. Az alapvető varrás mellett léteznek olyan feldolgozási eljárások is, mint a hajtogatás és a vászonhímzés a stílus és a technológia követelményeinek megfelelően. A szőtt ruha varrásánál a tű, cérna és tűnyom sűrűségének megválasztásánál figyelembe kell venni a ruhaszövet textúrájával és eljárásával kapcsolatos követelményeket.
A tűk „típus és szám” szerint osztályozhatók. A forma szerint az öltések S, J, B, U, Y típusra oszthatók, a különböző szöveteknek megfelelően, a megfelelő tűtípus használatával.
A Kínában használt öltések vastagságát a szám különbözteti meg, a vastagság mértéke pedig a szám növekedésével egyre vastagabb. A ruhafeldolgozás során használt öltések általában 7 és 18 között mozognak, és a különböző ruházati anyagokhoz különböző vastagságú öltéseket használnak.
Az öltések kiválasztásának elvileg ugyanolyan textúrájúnak és színűnek kell lennie, mint a ruházati anyagé (különösen dekoratív kialakítás esetén). A varratok általában tartalmaznak selyemszálat, pamutszálat, pamut/poliészter cérnát, poliészter cérnát stb. Az öltések kiválasztásakor ügyelnünk kell az öltések minőségére is, mint például a színtartósság, a zsugorodás, a szilárdság stb. Minden szövethez szabványos varratot kell használni.
A tűnyom sűrűsége a tű lábának sűrűsége, amelyet a varratok száma alapján ítélnek meg 3 cm-en belül a ruha felületén, és kifejezhető a 3 cm-es kendőben lévő tűlyukak számával is. Szabványos tűnyomsűrűség a szőtt ruhafeldolgozásban.
A ruha varrása összességében ügyes és szép, nem jelenhet meg aszimmetria, görbe, szivárgás, rossz varrás és egyéb jelenségek. A varrásnál ügyeljünk a toldás mintájára, a szimmetriára. A varratnak egyenletesnek és egyenesnek, simának és simának kell lennie; a ruházati felület érintője lapos, ráncok és kis hajtások nélkül; a varrat jó állapotban van, szaggatott vonal, lebegő zsinór nélkül, és a fontos részek, például a gallér hegye, nem huzalozhatók.
(6) kulcslyuk körömcsat
A ruházatban lévő zárnyílás és szögcsat általában géppel készül. A szemcsat alakja szerint lapos lyukra és szemlyukra van felosztva, közismert nevén alvólyuk és galambszem lyuk.
Az egyenes szemeket széles körben használják ingekben, szoknyákban, nadrágokban és más vékony ruházati anyagokban.
A Phoenix szemeket leginkább kabátokban, öltönyökben és más vastag szövetekben használják a kabát kategóriában.
A zárnyílásnak a következő pontokra kell figyelnie:
(1) Helyes-e a cingulate pozíció.
(2) A gombszem mérete megegyezik-e a gomb méretével és vastagságával.
(3) Jól van-e vágva a gomblyuk nyílás.
(4) sztreccs (elasztikus) vagy nagyon vékony ruházati anyaggal kell rendelkeznie, figyelembe véve a szöveterősítő belső rétegében lévő zárnyílás használatát. A gomb varrásának meg kell felelnie az ütközési pont helyzetének, különben a gomb nem okozza a gomb helyzetének torzulását és elferdülését. Arra is figyelni kell, hogy a tűzőzsinór mennyisége és erőssége elegendő-e ahhoz, hogy a gomb leessen, és elegendő-e a csatszám a vastag anyagú ruházaton.
(Hét) forró emberek gyakran használják a "három pont varrás hét pont forró" erős beállításához meleg fontos folyamat a ruházati feldolgozás.
A vasalásnak három fő funkciója van:
(1) Távolítsa el a ruhanemű ráncait permetezéssel és vasalással, és simítsa ki a repedéseket.
(2) A forró formázási kezelés után tegye a ruházat megjelenését lapos, redőzött, egyenes vonalúvá.
(3) Használja a „visszaadási” és „húzási” vasalási készségeket a szál zsugorodásának, valamint a szövetszövet szerkezetének sűrűségének és irányának megfelelő megváltoztatására, a ruházat háromdimenziós formájának alakítására, az emberi test követelményeihez való alkalmazkodásra. alakja és aktivitási állapota, hogy a ruházat célja a szép megjelenés és a kényelmes viselet elérése.
A vasalást négy alapvető tényező befolyásolja: hőmérséklet, páratartalom, nyomás és idő. A vasalási hatást leginkább a vasalási hőmérséklet befolyásolja. A különféle szövetek vasalási hőmérsékletének megértése az öltözködés fő problémája. A vasalási hőmérséklet túl alacsony a vasalási hatás eléréséhez; a vasalási hőmérséklet károkat okoz.
Mindenféle szál vasalási hőmérséklete, még az érintkezési idő, a mozgási sebesség, a vasalási nyomás, az ágynemű, az ágynemű vastagsága és a nedvesség függvényében is számos tényezőtől függ.
A vasalás során kerülni kell a következő jelenségeket:
(1) Aurora és égés a ruha felületén.
(2) A ruházat felülete apró hullámokat és ráncokat és egyéb forró hibákat hagyott maga után.
(3) Szivárgó és forró részek vannak.
(8) Ruhaellenőrzés
A ruhaellenőrzésnek végig kell mennie a vágás, varrás, kulcslyuk-csat, kikészítés és vasalás teljes feldolgozási folyamatán. A csomagolás és tárolás előtt a késztermékeket is teljes körűen ellenőrizni kell a termékek minőségének biztosítása érdekében.
A késztermék-ellenőrzés fő tartalma a következőket tartalmazza:
(1) A stílus megegyezik-e a megerősítő mintával.
(2) A méret és a specifikációk megfelelnek-e a folyamatlap és a mintaruházat követelményeinek.
(3) Megfelelő-e a varrat, és hogy a varrás tiszta és lapos ruha.
(4) a szalagszövet ruházata ellenőrizze, hogy a pár megfelelő-e.
(5) a szövet selyemszál megfelelő-e, nincs-e hiba az anyagon, létezik-e olaj.
(6) Van-e színkülönbség probléma ugyanabban a ruházatban.
(7) Jó-e a vasalás.
(8) A ragasztó bélés szilárd-e, és hogy van-e ragasztó beszivárgási jelenség.
(9) Megjavították-e a huzalfejet.
(10) A ruházati kiegészítők teljesek-e.
(11) A ruházaton lévő méretjelölés, mosási jelzés és védjegy összhangban van-e a tényleges árutartalommal, és az elhelyezés megfelelő-e.
(12) Jó-e a ruházat általános formája.
(13) A csomagolás megfelel-e a követelményeknek.
(9) Csomagolás és tárolás
A ruházat csomagolása kétféle akasztásra és csomagolásra osztható, amelyeket általában belső és külső csomagolásra osztanak.
A belső csomagolás egy vagy több ruhadarabra vonatkozik egy gumizacskóba. A ruha fizetési számának és méretének meg kell egyeznie a gumizacskón feltüntetettekkel, a csomagolás pedig sima és szép legyen. Néhány speciális ruhatípust speciális kezeléssel kell csomagolni, például a csavart ruhadarabokat kicsavart formában kell csomagolni, hogy megőrizze stílusos stílusát.
A külső csomagolást általában kartondobozokba csomagolják, az ügyfél igényeinek vagy a folyamatlap utasításainak megfelelően. A csomagolási forma általában vegyes színű vegyes kód, egyszínű független kód, egyszínű vegyes kód, vegyes színű, négyféle független kód. Csomagoláskor ügyeljünk a teljes mennyiségre és a pontos szín és méret elhelyezésre. Ecsetelje le a doboz jelét a külső dobozon, jelezve a vásárlót, a szállítási kikötőt, a doboz számát, a mennyiséget, a származást stb., és a tartalom összhangban van a tényleges áruval.
Feladás időpontja: 2024. május 25
